Kovács Attila, megyei RMDSZ-elnök október 11-én vehette át a Zajzoni Rab István díjat, amelyet az RMDSZ Brassó megyei szervezete kapott az elmúlt 30 évben kifejtett közösségi munkájáért.

„Abban a megtiszteltetésben volt részem, hogy átvehettem az RMDSZ Brassó megyei szervezete nevében a Zajzoni Rab István díjat. Sohasem jöhetett volna jobb pillanatban ez a díj a megyei szervezetünk részére. Különösképpen jól esik most, amikor kissé megtépázva jöttünk ki a helyhatósági választásokból. Jól esik ez a díj, hiszen jó dolog látni azt, hogy vannak olyan személyek is, akik értékelik az RMDSZ 30 éves munkáját, akik most nem a piros lapokat osztogatják, hanem éppen ellenkezőleg, egy díjat ítélnek meg nekünk! Az elmúlt 30 év nem feltétlenül a sikertörténetek halmozása: ebben a periódusban voltak sikerek és voltak kudarcok is, ez egyértelmű. Egyértelmű az is, hogy ezekért a kudarcokért nem a választók a hibásak, hanem nekünk magunknak kell megkapnunk azokat a hibákat, amelyek a kudarchoz vezettek. Ki fogjuk elemezni a történteket, és a hibákat orvosolni fogjuk, hiszen most zárnunk kell a sorainkat a parlamenti választásokra. Köszönjük szépen a díjat! Ígérjük, hogy megpróbáljuk méltó módon továbbvinni csángó költőnk, ZRI örökségét itt, a végeken, a Barcaságban. És remélem azt, hogy az elkövetkező 30 évben is úgy fogunk tevékenykedni, hogy még egyszer kiérdemeljük ezt a díjat” – írta Facebook oldalán Kovács Attila.

A Brassó megyei RMDSZ méltatását írta dr. Bencze Mihály.

Méltatás

A trianoni békediktátum válaszút elé állította az erdélyi magyarságot. Vagy elhagyja szülőföldjét, vagy a kisebbségi sorsot vállalva küzd jogaiért, nemzetiségének, vallásának és kultúrájának megőrzéséért. Az erdélyi magyarságot átfogó politikai szervezet 1921-ben jött létre, megalakult a Magyar Szövetség, amit a román állam rá egy évre feloszlatott. 1922-ben megalakult az Országos Magyar Párt, ebben tevékenykedett Szele Béla brassói képviselő. Ők probálkoztak érdekeink védelmével a másadik világháborúig. 1945 után két olyan szervezet volt, amely a magyar nemzetiség képviseletét próbálta ellátni: a Magyar Népi Szövetség (MNSZ) és a Romániai Szociáldemokrata Párt Országos Magyar Bizottsága. Ebben az időben a brassói Kurkó Gyárfás és Kacsó Sándor tevékenysége volt kiemelkedő. 1947-ben a pártok betiltásával egy időben, végérvényesen megszűnt az önálló magyar érdekképviseleti struktúra. Madaras Lázár, a hajdani Magyar Nemzetiségű Dolgozók Brassó megyei Tanácsának volt az elnöke.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) a kommunista diktatúra bukását követően, 1989. december 25-én alakult meg, a Romániában élő magyarok érdekvédelmét és közképviseletét felvállalva. Az RMDSZ 1999 óta tagja az Európai Néppártnak és az 1991 óta az Európai Népcsoportok Föderatív Uniójának. Az RMDSZ az egykori MNSZ jogfolytonosságának tekinti magát.

  1. december 22-én, a Brassói Lapok szerkesztőségében, megalakult a Romániai Magyar Demokrata Szövetség Brassó megyei szervezete.

1990 elején, a brassói RMDSZ és az Unirea Líceum magyar tagozata vezetőségi szintjén megszületett a brassói önálló magyar középiskola visszaállításának terve. Ennek az ügynek a rendezése egy 13 évig tartó állandó feszültség volt, ami a tanítás kárára is ment, és ebbe majdnem beletörött az RMDSZ foga. Kitartó mukájuknak köszönhetően 2003 szeptemberében az Áprily Lajos Elméleti Líceum a felújított iskolaépületben kezdte a tanévet.

  1. február 10-én Brassóban, a központi parkból indulva, több mint 10000 magyar ember, kezében könyvvel és égő gyertyával vonult át a városon, nemzeti identitásunk, nyelvünk, iskoláink megtartásának, megvédésének érdekében. Ezt a tömegmegmozdulást a megyei RMDSZ szervezte, azóta se volt városunkban ekkora tönegmegmozdulás.

Az RMDSZ első kongresszusát 1990-ben tartották Nagyváradon. Domokos Géza elnökké választását elsősorban a helyi és megyei szervezetek támogatták, Szőcs Géza a MISZSZ radikálisabb tagjainak támogatását élvezte. Végül kompromisszumos megoldás eredményeként Domokos Gézát az RMDSZ elnökévé, Szőcs Gézát pedig főtitkárává választották.

A második kongresszust 1991-ben rendezték Marosvásárhelyen.

A második kongresszusról elodázott szervezeti reformot az RMDSZ harmadik, 1993. január 15–17. között Brassóban megtartott kongresszusán foglalták alapszabályzatba. Az elnöki tisztségért Markó Béla és Mina László versengtek, a kongreszszusi képviselők nagy többsége Markónak szavazott bizalmat. Tőkés Lászlót ismét tiszteletbeli elnöknek választották. Az RMDSZ-en belül létrehozott platformok a brassói kongresszuson elfogadott alapszabályzat értelmében kaptak nagyobb szerepet a szövetségen belül.

Ez a három év volt a Brassó megyei RMDSZ leghatékonyabb szereplése országos szinten.

1990-ben tartották az első szabad választásokat, az RMDSZ a szenátusban és a képviselőházban a második legnagyobb romániai párt lett, a felsőházban 10, az alsóházban pedig 29 mandátumot szerzett. Az RMDSZ jól szerpelet az 1992- es, 1996-os, 2000-es, 2004-es választásokon is.

2004-ben Románia NATO tag lett, majd 2007-ben az Európai Unió tagja is. A parlamenti ülésen az RMDSZ nevében Borbély László képviselő, a szervezet politikai alelnöke is felszólalt. Elmondta, hogy az RMDSZ cselekvően támogatta Románia NATO-tagságát, és a romániai magyar közösségnek is jelentős szerepe volt a NATO és az EU-tagság támogatásában.

A 2008-as, a 2012-es, választások is a szokott eredményt hozták.

2013-ban létrejött az RMDSZ Brassó megyei Női Szervezete, Domokos Melindának szavaztak bizalmat az elnöki funkció betöltésére.

A 2016-os választáson az RMDSZ a képviselőháznál 6,18 és a szenátusnál 6,24 százalékor ért el, ami 9 szenátort és 20 képviselőt jelentett. 2016 – 2020 között olyan eredménye volt az RMDSZ-nek, amire azelőtt nem volt példa: 2 Brassó városi tanácsos volt, köztük egy alpolgármester, három megyei tanácsos, köztük egy megyei tanácsalelnök, volt parlamenti képviselő, emellett a megyében 3 polgármester, 8 alpolgármester volt, 47 önkormányztai képviselő, 3 megyei tanácsos, Kovács Attila, Tóásó Imelda, Szakál András, közülök 4 évig megyei tanács alelnök Tóásó Imelda, két városi tanácsos, Barabás László és Toró Tamás, közülük Barabás László alpolgármester volt Brassóban. A 2020-as választásról, Ambrus Attila írt elgondolkoztató cikket a Brassói Lapokban.

A brassói RMDSZ önkormányzati munkájának a prioritásai: kisebbségi oktatás, magyar iskolák és osztályok megtartása, támogatása, after school működtetése, iskolakezdő csomagok átadása a megyében. A megyei tanács nagymértékben támogatta a magyar napokat, a magyar színházfesztivált, a barcasági gyermekfesztivál, a barcasági magyar kórusok találkozóját, március 15., augusztus 20., november 4., és más rendezvényeket. Egyházak támogatása, templomok, imaházak javítása, felújítása. Közös projektek: katolikus bentlakás, magyar ház építése az evangélikusoknál. És még sorolhatnám nagyon sokáig.

A brassói RMDSZ elnökei: 1990 Madaras Lázár, 1990-1996 Mina László, 1996-1998 Nedeczky László, 1998-2001 Kovács Csaba.

2001- től a brassói RMDSZ elnöke Kovács Attila, aki 1974-ben született Brassóban, Kovács Béla és Derzsi Ilona első gyerekeként, majd a család Ágnes Melinda húgával gyarapodott. Attila 1981-1989 között a brassói 27. számú általános Iskola tanulója, majd 1989-1993 között az Áprily Lajos Főgimnázium tevékeny diákja. 1993-1997 között a Babeş-Bolyai Tudományegyetem Filozófia Karán egyetemi hallgató, ugyanitt 1997-1998 között elvégzi a mesterképzőt. 2005-ben feleségül veszi Borbély Esztert, házasságukból két fiú születik Egon és Nátán. 2006-ban a bukaresti Nemzeti Honvédelmi Kollégium okleveles végzőse. 2007-2011- között doktorál a Babeş-Bolyai Tudományegyetemen. 2008-ban a Brassó Magyei Tanács alelnöke, 2004-2008 között Románia Parlamentjének képviselője. A brassói Transilvania Tudományegyetem szociológia tanszékén 2003-tól tevékenykedik egyetemi adjunktusként. 2004-ben brassói városi tanácsos, 1998-tól Brassó megyei RMDSZ alelnök, majd 2001-től elnök. Több nemzetközi konferencián vett részt, Tudományos munkájában az angol, francia és német nyevtudása sokat segít. Több mint 20 tanulmánya jelent meg, nemzetközileg elismert szaklapokban.

A 30 éves RMDSZ folyamatos munkája, és a rengeteg megvalósítása egy történelmi korszak, és ezt a Brassó megye magyarsága Zajzoni Rab István díjjal jutalmazza. Isten éltessen RMDSZ!