Az RMDSZ Brassó megyei szervezete november 16-án rendezte a III. Brassó Megyei Oktatási Konferenciát a 21. századi digitális korszak kihívásai címmel. A harmadjára szervezett rendezvény célja képezni a magyar iskolaigazgatókat, aligazgatókat, tanárokat, tanítókat.

Kezdésként Kovács Attila, megyei RMDSZ-elnök, a rendezvény házigazdája köszöntötte a résztvevőket. Mint mondta: „haladni, fejlődni akkor lehet, ha mindig újra és újra meg akarjuk ismerni a folyton változó világot. Ezért választottuk idén témának a 21. századi digitális korszakot, és annak kihívásait. A harmadik konferencia megintcsak válasz akar lenni a jelen kihívásaira”.

Az oktatásról lévén szó, az utóbbi időszak eredményeiről, sikereiről, és veszteségeiről is beszélt. „Brassóban szeptembertől a magyar kormány támogatásával elindulhatott az ingyenes hosszabbított iskolai program a három brassói iskolában, ahol magyar tannyelvű oktatás folyik, ennek helyi koordinálását az RMDSZ csapata végzi. Közel 300 diák vesz részt a programban, az előkészítő osztálytól negyedik osztályig, ezzel jelentős anyagi teher alól mentesítjük a magyar családokat” – részletezte a megyei RMDSZ-elnök. Bejelentette, hogy a programot a lehetőségek szerint bővíteni fogják. Továbbá beszélt az RMDSZ harmadik iskolakezdő programjáról, melynek köszönhetően több mint 600 vidéki kisdiák kapott ajándékba tanévkezdő tanszercsomagot. Az ezévi oktatási kihívásokról részletesen tájékoztatott, miszerint az RMDSZ tisztségviselőink közbenjárására idéntől is tovább működhetnek több településen a létszám alatti magyar tannyelvű osztályok.

A konferencia első beszélgetése a kisebbségekre vonatkozó, érvényben levő oktatási törvények gyakorlati lehetőségeiről szólt, amely részeként Szabó Ödön parlamenti képviselő, a Képviselőház oktatási szakbizottságának tagja tájékoztatott számtalan oktatási aktualitásról. Ambrus Izabella parlamenti képviselő, a Képviselőház jogi szakbizottságának tagja kérdezte őt arról a tapasztalatról, hogy szórványban milyen eszközei lehetnek a magyar közösségnek arra, hogy magyar iskoláit, tagozatait és osztályait megtartsa, akár bővíthesse.

„Bihar megye adottságai miatt sokféle problémával találkoztam. A megoldások során egyértelműen el kell magyaráznunk, hogy a kisebbségi oktatás mindig kevesebb gyerekkel fog működni, mint a többségi oktatás, a kisebbségi oktatás mindig többe fog kerülni, illetve a kisebbségi iskolahálózat szellősebb, hiszen távolabb vannak a kapcsolódási pontok – ezek alapvető igazságok, amelyeket sokszor újra és újra hangoztatnunk kell, hogy megértsék és ezzel számoljanak” – emelte ki Szabó Ödön.

Továbbá beszélt az idei tanévtől érvénybe lépett új törvénycikkelyről, miszerint a kisebbségi osztályok átszervezését, indítását vagy megszüntését csak a kisebbségi szervezetek beleegyezésével lehet véghez vinni. A képviselő rámutatot: „két éves munka volt, amíg ez a három soros cikkely bekerült az oktatási törtvénybe. A vége három sor lett, amit sokan megtámadtak, mégis ebben az évben már megmentett magyar osztályokat, többek közt itt, Brassó megyében is”.

Az esemény keretein belül Szotyori Réka, az Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének Brassó megyei szervezetének elnöke a nyugdíjazott pedagógusoknak adta át a Magyarország Emberi Erőforrás Minisztériumának díját, a szolgálati emlékérmeket Hochbauer Gyulának, Printz Ágnesnek és Szitás Annamáriának.

Rákosi Réka élménypedagógus tartotta az első előadást. „A digitális fejlődést össze kell párosítani az érzelmi fejlődéssel – amíg nem történik ilyen téren szemléletváltás vagy előrelépés az oktatási rendszerben, addig mi, pedagógusok magunkra vagyunk utalva, mi kell erről gondoskodjunk. A személyes kommunikáció, ahol van fizikai jelenlét, ott van érzelmi reakció, fejlődik a gyerek szociális képessége, ezáltal szociális emberekké lesznek, és így jobban boldogulnak az életben – ebben kell segítsük őket. Továbbá a digitális eszközöket nem elvenni kell a gyerekektől, hanem meg kell tanítani célirányosan használni őket” – mondta el Rákosi Réka. Olyan élménypedagógiai eszközöket mutatott be, amelyek ezen területet segíthetik a pedagógusokat.

 „A világ gyökeres változáson megy keresztül. Vele kell változnunk mi, pedagógusk is. Folyamatosan új kihívásokkal találkozunk, amire újabbnál újabb eszközzel kell reagálnunk. Sokszor saját bátorságunkat teszi ez próbára, sajátmagunkat, mint pedagógust, kell újra kitalálnunk. Emellett a gyerekenek olyan szaktudást kell átadjunk, amiről nem tudjuk, hogy 10-20 év múlva megállják a helyüket vagy sem. Ez folyamatos manőverezés az információkkal és az oktatási eszközökkel. Tanítónak lenni többszörös kihívás, de köztük talán a legfontosabb, hogy a gyerekeknek releváns tudást adjunk át a dolgok működéséről, válaszolv arra, hogy miért tanulják azt, amit, miért kell azokat megtanulni, illetve hogy milyen források segíthetnk neki a további informálódásban” – emelte ki Kálmán Ungvári Kinga, egyetemi adjunktus.

Baby Boom, X, Y, Z és alfa generációk jellemzőiről és a köztük levő különbségekről beszélt Benedek István, egyetemi tanár és marketing-tanácsadó. Mint mondta, a generációk sajátos kohorsz élményei meghatározzák az általuk használt kommunikációs csatornákat, eszközöket, annak jellegzetes módját, a szokásaikat és az élethez való viszonyulásukat. A pedagógus és diák kapcsolat esetében a generációs sajátosságok különbözősége nagyon jól látható, viszont mindkét felet segíti az, ha megismerik egymás jellemzőit, főként a pedagógust abban, hogy ennek tudatában minél hatékonyabb tanítási módszert választhasson.

Az RMDSZ először hívta meg a diákszervezeteket, hogy a jó és ideális iskoláról beszéljenek a résztvevőknek. Bencze Tamás, a MAKOSZ képviseletében és Bokor Tünde, a Nebulónia Diákszövetség képviseletében tartottak bemutatót arról, hogy diák szemmel milyen prbolémákat látnak az iskolában, mitől nem jó egy iskola, illetve kifejtették azt is, hogy mitől lenne jobb, milyen területeken hogyan lehetne javítani. Erről a témáról beszélgetett Sipos Zsuzsa, a Zajzoni Rab István Középiskola diáktanácsának képviselője és Péter Zsolt, a Brassó Megyei Ifjúsági Egyeztető Tanács elnöke.

Székely Melinda, a négyfalusi Zajzoni Rab István Középiskola igazgatója moderálta azt a tanár-diák fórumot, amelyre ezidáig szervezett formában nem volt példa Brassóban. A beszélgetés során megszületett az igény arra, hogy tanárok és diákok között egy más minőségű, közelebbi és kölcsönös tiszteleten alapuló kapcsolat legyen, ami olyan bizalmat feltételez a tanárok részéről, amit jelen esetben az oktatási rendszer aligha támogat. Egybehangzóan kijelentették, sokszor a tanárokat korlátok közé szorító szabályok elkerülthetlenül negatív módon befolyásolják a diákokkal való kapcsolatukat. A tanulók kifejezték igényüket arra, hogy a tanárok jobban vegyenek részt a programjaikban, ami feltételezi azt, hogy időben értesítsék őket. Megfogalmazták a diákok, hogy szeretnék, ha a tanárok nem általánosítva tekintenének rájuk, és néhány problémás eset alapján ítélnék meg mindannyiukat, illetve értékelnék, ha eset adtán figyelembe vennék azt is, hogy a diákok is lehetnek rossz érzelmi állapotban, akárcsak a tanárok. Emellett számtalan témát felvetettek, többek közt a pedagógusi pálya taszító és vonzó jellemzőit, szó volt a pedagógusok indíttatásáról, miszerint azért tanítók mind, mert szeretik a gyereket, és fejlődésükben akarják segíteni őket. A tanulók bátran és határozottan szólaltak fel, a tanárok őszintén és kellő tapintattal kérdeztek, válaszoltak. A több mint egy órás beszélgetés következtetése az, hogy szükség van hasonló találkozókra, és mindkét csoport számára lehet ennek hozadéka.

A rendezvényt Varga Nándor, az RMDSZ ügyvezető elnöke konferálta és vezette. A konferencia szervezésében partner volt a Brassó Megyei Ifjúsági Egyeztető Tanács, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) Brassó megyei szervezet, az Áprily Lajos Főgimnázium, a brassói 2-es Általános Iskola, a Zajzoni Rab István Középiskola, illetve Lemhényi Elemér, Brassó megyei magyar szakos tanfelügyelő.