Szent István napja a legrégebbi nemzeti ünnepünk. Eredete az e heti, szerdai Nagyboldogasszony ünnepéhez kötődik, amikor is a király minden évben törvénynapot tartott. Érdekesség, hogy a király ugyanezen napon hunyt el. Később augusztus 20-a, a szentté avatásának napja lett a nemzeti ünnepnap.

István 997-től magyar fejedelem volt, majd 1001. január 1-jén az általa alapított keresztény Magyarország királya lett. Államot és egyházat épített. Megkoronázásával a magyar nép a keresztény hitben egyesült Európa népeivel. A magyarok országhatároktól független történelmi országa Szent István államalapító művén nyugszik.

Tudjuk, hogy számunkra, erdélyi magyarok számára választóvonal a trianoni békeszerződés utáni elszakadás. Az erdélyi magyar 1000 évig Magyarországon, 100 éve Romániában él, utóbbiban kisebbségben. Viszont azt is tudni kell, hogy a Szent István által megrajzolt állam minden magyar otthona. Ezt a hazát és otthont éltetjük az erős nemzeti önazonosságtudatunk és anyanyelvünk által.

2018-ban Románia megalakulásának 100. évfordulóját ünnepli. Nekünk, erdélyi magyaroknak pedig a kisebbségi lét 100-ik éve. A történelmet nem lehet megváltoztatni, a mi történetünk viszont folytatódik. A centenárium számunkra a lehetőség éve. Lehetőségünk nyílik elmondani a román közösségnek, hogy nélkülünk ma kevesebb lenne ez az ország. Nem elvenni, hanem hozzátenni akarunk Romániához, úgy, ahogyan az elmúlt száz évben is ezt tettük. Értékalkotó közössége vagyunk Romániának. Nem a sérelmekről akarunk beszélni, hanem a jövő tervezéséről. El kell mondanunk történetünket azoknak, akik tovább írják majd, és azoknak is, akik nem ismerik azt. Mert a kisebbségi lét 100 éve nem csak a küzdés, de az értékteremtés évszázada is volt. Ezért jött létre az RMDSZ 1000 év Erdélyben, 100 év Romániában kezdeményezése, amely által bemutatjuk, kik vagyunk mi, erdélyi magyarok a 21. században.

A keresztény magyar állam megteremtőjét, a magyar és az európai történelem kiemelkedő alakját ünnepeljük ma. Ezért szeretném ma jelképesen közénk hívni István királyt. Ismerjük meg őt, mint egyént, mint királyt, mint hívőt!

Idén új arculatot választottunk az ünnepségnek azért, hogy Szent István alakját helyezzük középpontba. Hogy kidomborítsuk határozott arcvonalait, díszes koronáját, tiszteletet parancsoló tekintetét és szögletes vállát. Ő méltó példa előttünk. Ő a nemzet egyesítője. Éltette, építette nemzetét és annak hitét. A következőkben királyi jellemét rajzolnám meg, amely követendő lehet számunkra.

Nemrég egy hetedikes diák így jellemezte a királyt: „Szent István erős volt, bátor és kitartó. Ügyes, okos kisgyermek lehetett”.

Vakmerő, vasakaratú, lényeglátó ember volt, Istenhittel felvértezve. A szomszéd hódító birodalmak közt megőrizte az országot és főként erkölcsi tartását. Keresztény volt, mély hitből. A legfrissebb Brassói Lapokban olvashatjuk: ő egy igazi stratéga volt. Nem vesztett csatákat. Isteni gondviselésben bízó szilárd küldetéstudata vitte előre. Hite, tettei, tudása miatt a legnagyobb magyarok közé soroljuk.

Az általa meghatározott értékrend aktuálisabb, mint gondolnánk. Mi is lehetünk részben hozzá hasonlóvá. Törekedjünk arra, hogy érvényes tudásunk legyen a minket körülvevő világról, legyen bátorságunk, elszántságunk és kitartásunk azokhoz a tettekhez, amelyek mindebből következnek.

Ne álljunk félre, hanem folytassuk az elkezdett munkát. István király elődei munkájára épített. Ne dobjuk ki az ablakon az eddig elért eredményeket, csak mert sokan ezt kívánják tőlünk. Hanem építkezzünk rájuk. Építsünk a magyar közösségi sikerekre, mint például a Minority Safpack kezdeményezésünkre, amely egész Európa kisebbségeinek sikere. Építsünk az elmúlt 1000, 100, 28 év sikereire. Építsük tovább a magyar templomot és az iskolát! Óvjuk a magyar nyelvet, segítsük családjainkat, gondoskodjunk gyermekeinkről!

Ezek után fontos kérdés, hogy közösségünknek milyen erőforrások állnak rendelkezésére ahhoz, hogy építkezni tudjon. Egy friss felmérés szerint az erdélyi magyarok pesszimistábbak a románoknál, ami az ország jövőjét illeti. Ez a magyar jövőt, kisebbségi létet illetően is hasonlóképp van.

Ennek ellenére képesek kell legyünk hitet meríteni. Hajlamosak vagyunk elfelejteni a hit fontosságát. Az RMDSZ hisz a magyar emberekben, a magyar közösségben, a magyar iskolában, a magyar egyházban, a magyar civil szervezetekben. Ez a fajta hit erőforrás tud lenni.

Továbbá erőforrás lehet az az értéktár, amit mi magyarok adtunk hozzá a mai Romániához. A centenárium évében erősítsük ezáltal is magyar közösségünk önbizalmát!

Néhány éve több helyen hangoztatjuk: Brassó megyében töretlenül hiszünk a magyar jövőben. Az istváni, királyi hit lehet előttünk példa: hinni a nemzetünkben, az összetartozásunk alapvető értékeiben: a hűségben, a családban, a gyerekinkben, a békében, a gondviselésben, a becsületben, a megbecsülésben, a magunk és közösségünk erejében.

Nekünk, a Szövetségnek, nekünk, Brassó megyei magyar közösségnek szerepünk és feladatunk van. Jót tenni, alkotni, jövőt építeni mindig lehet és kell. Ezért harcolunk az új anyanyelvhasználati törvény érvényesítéséért. Ezért nem hátráltunk meg a marosvásárhelyi katolikus iskola ügyében sem, és csak így érhettünk el, hogy már idén szeptembertől beindulhat a tanítás az új intézményben.

Zárásként egy kéréssel fordulok Önökhöz. A kérés lehet akár egy újabb erőforrás a cselekvéshez. Legyünk büszkék a történelmünkre, a kiemelkedő személyiségeinkre, szeressük anyanyelvünket, és becsüljük meg magyar kultúránkat! A mai ünnepen költöztessük a jelenbe Szent István szellemiségét és ezen felbuzdulva, higgyünk jobban a Brassó megyei magyar jövőben!

Kovács Attila, az RMDSZ Brassó megyei szervezete elnökének ünnepi üzenete Szent István szentté avatásának évfordulóján. Az üzenetet átadta Varga Nándor, az RMDSZ ügyvezető elnöke 2018. augusztus 19-én, Brassóban.