Lassan két és fél éves parlamenti tevékenységemet, mondhatom, hogy az igazságügyi törvények és törvénykönyvek módosítása jellemezte. És még mindig nem járt le! Múlt héten ismét nagy felháborodások kíséretében osztották a pofonokat. Hogy ez jó? Hogy ez szükséges?

Hát már rég meg kellett volna ejteni. Számos alkotmánybírósági döntés, melyek alapján a törvényhozó 45 napon belül megfelelő módon kellett volna módosítsa a törvényeket. És ezt nem tette meg. Hogy miért? Számomra is értelmetlen, azonban tény és való, hogy vannak olyan bírósági döntések, amelyek alkotmányellenes törvénycikkek alapján lettek kihirdetve. Hogy ez mennyire helyes? Ítéljék meg Önök, de az való igaz, hogy ez máshol így nem működik. Ha már az alkotmány előírja, akkor eleget kell tenni a kötelezettségnek, és megfelelően módosítani kell. Hogy miért ítélt egyet és mást az alkotmánybíróság? Erről sokat nem tudok mondani, de tény, hogy képzett emberek, és ennek döntéseit nem ítélni kell, hanem végrehajtani és megfelelően alkalmazni.

És akkor térjünk a múlt heti eseményekre. A Büntető Törvénykönyv és Büntető Eljárási Törvénykönyv alkotmányossági vizsgálat után visszatért a Parlamentbe. Az alkotmánybíróság az ellenzék és államelnök által emelt kifogásokat kivizsgálva döntött: mi jó és mi nem, és a Parlament ennek alapján cselekedett. Az alkotmányelleneseknek vélt előírásokat egyszerűen kivette a törvényből. Az alkotmány is ezt mondja, ami alkotmányellenes és nem kerül megfelelően módosításra törvény szerint felfüggesztésre kerül, azaz már nincs. De ezek ellenére, mostanáig születtek döntések és ítéletek alkotmányellenes előírások alapján.

Szerintem, ami szavazásra került, rendben van, az alkotmányellenes volt, az most már kikerült a törvényekből, maga a szaktestület döntött így, ha pedig az ellenzék vagy az államelnök úgy véli, hogy még gond van előírásokkal, akkor ismét élhetnek jogukkal és alkotmányellenességi kifogást emelhetnek. Ez egy abszolút demokratikus folyamat, még ha sok felháborodást is kelt. És igen, érzékeny téma mindig van, és nem mindig értünk egyet vele, de attól, amit a törvény mond, azt be kell tartani.

És még egy egyszerű matematikai számítás: 180 szavazatból (amivel a módosítások átmentek) levonjuk a 13 RMDSZ szavazatot, akkor is a kormánypártnak megvolt a többsége, ahhoz, hogy megszavazza (165 szavazatra volt szükség). Ez kellett? Törvény szerint már rég meg kellett volna tenni ezt a lépést (alkotmánybíróság döntései után 45 napos határidő), lehet, hogy nem volt most a legalkalmasabb pillanat erre, de most került rá sor. Erről ennyit.

És hogy mindez kedvez vagy sem egyeseknek vagy másoknak: mindig van, akinek jó, és akinek nem, de ne feledjük, hogy eddig soha nem volt ez téma, mert nem volt érdek mindezeket felhozni. Az igazságügy kapcsán sok minden történt és módosult, de eddig nem volt hír, nem keltett ekkor felháborodást, mivel egyesek úgy döntöttek, hogy nem kell téma legyen, de most ugyanazok úgy vélik, hogy ez téma, és sajnos, mint mindig, figyelmünket elterelik más ennél érdekesebb vagy súlyosabb témákról. És sajnos mindez valakinek a kárára megy: de ez majd kiderül, csak ne legyen túl késő már tenni valamit.

Megjelent a 2019. május 3-ai Brassói Lapok hetilapban.