Ügyészállam vagy jogállam… De mi is az az ügyészállam?

Sokan értik és még többen emlékeznek vissza azokra az időkre, amikor rettegtünk. Féltünk attól, hogy kinek mit mondunk, hogy a sarok után ki figyel bennünket, melyik szomszéd van behálózva. Gyermek voltam, de pontosan emlékszem erre az érzésre. Ez volt a „szekus” világ!  Én ebben nőttem fel. Ez változott, de most is van egy olyan láthatatlan gépezet, amely néha furcsa módon cselekszik. Nincs olyan nap, hogy ne vigyenek el valakit, ne ítéljenek el valakit, sokszor jogtalanul. Teszik ezt sokszor gyenge bizonyítékok mellett, több éves késéssel, mintha csak a megfelelő pillanatot várták volna. Lassan oda jutunk, hogy igaz lesz az a kijelentés miszerint akinél a bilincs, azé a hatalom! Lassan oda kerültünk, hogy senki sem mer semmit vállalni, tenni a közösségért. Tudjuk, hogy mindenkit lehallgatnak, nincsenek titkok, állambiztonságra hivatkozva bármilyen túlkapás lehetséges. Vajon tényleg ennyire veszélyesek vagyunk? Mindez a régi időket eleveníti fel. Sajnos ez az ügyész állam. Ezért fontos számunkra, hogy a romániai jogrend, és azon belül az igazságszolgáltatást szabályozó előírások, olyan jogi keretet biztosítsanak, amelyben senki sem részesül hátrányos megkülönböztetésben és bármely állampolgár nyugalommal állhat az igazságszolgáltatás elé, mert bizonyos lehet benne, hogy méltányos és igazságos eljárásban lesz része. E téren időszerűnek tartjuk a jelenlegi törvénymódosítást és konkrét javaslatokat fogalmazunk meg annak érdekében, hogy e téren garanciák kerüljenek a törvényekbe.

Miként korlátozza az elfogadott jogszabály az igazságszolgálat működését? Hol és hogyan szab határt a túlkapásoknak?

Semmiféle korlátozásról nem beszélhetünk, hanem csupán elválasztja a bírói és az ügyészi karriert és szigorúbb szakmai előre leptetési feltételeket szab meg… A sajtóban megjelent félretájékoztatásokkal ellentétben a módosítás tovább erősíti az Igazságügyi Felügyelet (Inspecția Juridiciară) a politikai függetlenségét, hiszen önálló jogi személyiséggel, függetlenül fog tovább működni. Ugyanakkor pontosan a törvény szabályozza azt, hogy az ügyészek és bírók nem dolgozhatnak együtt a titkosszolgálatokkal. A titkosszolgálatoknak is tilos bírókat és ügyészeket megközelíteni, mindezt a törvény bünteti. A törvénytervezet újítást vezet be a bírók és ügyészek felelősségére vonatkozóan, tekintettel arra, hogy számtalan olyan határozat van, amely alapján a román államnak fizetnie kell kártérítést jogi a hibák miatt. Ezek nem korlátozások, hanem a működés átláthatóbbá, számonkérhetőbbé tétele.

Egyéni vagy politikai döntés volt, hogy az RMDSZ a kormánykoalíciót támogatta? Biztos benne, hogy ezek a módosítások nem a korrupcióra bátorítják a politikusokat?

Az RMDSZ nem a kormánykoalíció része, a törvénymódosításokat megvitattuk, nekünk is voltak módosító javaslataink, azonban az eddig elfogadott két igazságügyi törvény az igazságügyi rendszer szervezését és működését szabályozza, semmi köze a korrupció elleni harchoz. Téves felfogás miszerint ez a két törvény bárki peres helyzetére nyújtaná megoldást, kizárólag szervezésre és működésre vonatkoznak. Továbbá hangsúlyoznom kell, hogy az RMDSZ javaslatára sikerült eltörölni azt a rendelkezést, amely értelmében a bírók és ügyészek nyugdíjazásukat követően halmozhatták a nyugdíjukat a fizetéseikkel. Ezidáig, ha valaki 25 évig az igazságszolgáltatásban dolgozott a törvény által megszabott területeken, de bíróként vagy ügyészként ment nyugdíjba, folytathatta a tevékenységét a nyugdíjas évei alatt. Ez azt jelentette, hogy halmozhatta a nyugdíját és a fizetését is. Az RMDSZ azt javasolja, hogy azok a személyek akik, bíróként vagy ügyészként vonulnának korkedvezményes nyugdíjba, ne halmozhassák nyugdíjuk az állami szférából származó fizetéssel.  Ez azért is problémás, mert ilyen körülmények között akár többezer lej fizetésük és további több ezer lej nyugdíjuk lehetett.

Milyen tanulsággal jár a választók elutasító magatartása, az RMDSZ-hibáztatása?

A média és az ellenzék diverzifikál, sajnos sokan mennek utána, hiszen könnyebb szidni valamit, mint utána járni. Sajnos az utóbbi 3-4 hónapban azt tapasztaltam, hogy a legtöbben nem ellenőrzött forrásokból szerzett információk alapján formáltak véleményt, visszautasítva bármilyen dokumentált érveket. Az emberek többségével, akivel beszélgettem konkrétan nem ismerték a módosítások szövegét, hanem a sajtóorgánumok által terjesztett félrevezető érveket vették inkább figyelembe. Nyitott vagyok bárkivel erről beszélni, bárkinek szívesen bemutatom az elfogadott változtatásokat.

Olvasói kérdés: Elképzelhető-e az RMDSZ és választóinak a párbeszéde, ha többen is tapasztaltuk, hogy kritikus hangvételű hozzászólásainkat törölték az RMDSZ Brassó megyei szervezete és a hivatalos Ambrus Izabella képviselő nyilvános Facebook-oldaláról. Hogyan magyarázza a képviselő ezt a fajta magatartását? Hol marad a választópolgároknak ismételten ígért egyenes párbeszéd és kommunikáció?  Mi a dialógus feltétele?

Téves az az állítás, hogy kommenteket töröltük. Ez egy alapvető kommunikációs hiba lenne részünkről, márpedig mi a párbeszéd útján, a dialógus mentén akarunk konszenzusra jutni.

Mindig is nyitott vagyok a párbeszédre, ezt válaszoltam az üzenetekre is. Most is hajlandó vagyok bárkivel leülni és konkrét érvekkel a két törvénymódosításról beszélni. Mindezt civilizált körülmények között!

Kérdező: a Brassói Lapok szerkesztősége

Megejelent a 2017. december 21-ei Brassói Lapok hetilapban.