Női kávéházat szervezett szeptember 20-án az RMDSZ Brassó megyei Nőszervezete a Reménység Házán belül működő Prevenció és tanácsadási irodával partnerségben. Az RMDSZ Nőszervezete által indott Nők Elleni Erőszak Elleni Mozgalom címet viselő kampány célja a megelőzés, a jelenség visszaszorítása, a bántalmazott nők védelme, és az elkövetők szigorúbb büntetése.

Tóásó Imelda, Brassó Megye Tanácsának alelnöke ismertette a nőszervezet kampányát, illetve a kávéház célját: „három fő feladatunk van: a tudatosítás, a tájékoztatás és a törvénymódosítás. A mai találkozó egy gondolatindító beszélgetés arról, hogy mit is jelent valójában a bántalmazás, hogyan lehet fellépni ellene, mit enged a törvény, és hogy a bántalmazott felek számára milyen lehetőségeik vannak a lelki gyógyulásra. A bántalmazás nem magánügy, hanem közösségi ügy és ezért a nőszervezet felelősséget vállal.”

Zoltáni Katalin ismertette a Reménység Háza keretein belül működő Prevenció és tanácsadási irodát, illetve az Eszter krízismenhelyet. Mint mondta, Sisak Imola és Antal Dalma Delia pszichológusokkal, illetve Takó Margit ügyvéddel együtt több mint 10 éve foglalkoznak a témával a szervezeten belül. A krízismenhelyen fogadják a bántalmazottakat, minden hozzájuk fordulót tájákoztatnak a jogi lépésekről, figyelemmel kísérik az ügyeket, lelki támaszt nyújtanak, szaktanácsadással szolgálnak, egyszóval konkrét esetekkel foglalkoznak, és megoldást, egyben kiútat keresnek a bántalmazottak számára.

Takó Margit ügyvéd a törvényekről tájékoztatott, miszerint 2003-ban alkottak törvényt, majd 9 év várakozás után 2012-ben megjelent a módszertan, amelytől kezdődően lehet távolságtartási végzést kérvényezni. „Ha hétfőn beadok egy ilyen ügyet, akkor péntekig megoldódik. A törvény jelenleg is jó, de alkalmazni kell.” – mondta az ügyvéd. Mint folytatta, a bántalmazást követően a bántalmazott vegye magához az iratait, menjen el a rendőrségre, és tegyen feljelentést. Forduljon a törvényszékhez, kérje a távoltartási végzést, majd forduljon a Reménység Háza szervezetéhez.

A jelenlévők megnézték a magyarországi Ökumenikus Segélyszervezet által készített Meddig mehet című rövidfilmet, majd Sisak Imola pszichológus vezetésével beszélgettek a filmben látott bántalmazási módozatokról: számonkérés, amely kezdetben nem feltűnő, a pénz elszámoltatása, passzív agresszivitás, amikor nem mondja ki az illető, amit gondol, hanem dühöng, pótcselekvésekkel jelzi nemtetszését, továbbá figyelemfelkeltés, megfélemlítés, megalázás, leértékelés, féltékenység, fenyegetés, a szabad akarat korlátozása, amikor a bántalmazó megvonja a bántalmazottól a döntés jogát. Minden ilyen vagy más szóbeli bántalmazás elvezethet a fizikai agresszióig. Az erőszak kortól, társadalmi hovatartozástól, iskolázottságtól függetlenül mindenhol megjelenik – hangzott el. A pszichológus rámutatott, a bántalmazott el kell jusson odáig, hogy ezeket felismerje és segítséget kérjen.

Antal Dalma Delia elmondta, hozzá azok az esetek jutnak el, amikor az illető eldöntötte, változni akar. „A bántalmazás sokféle szinten működik, néha az is előfordul, hogy észrevesszük, mi magunk használjuk, mint például, amikor egy hivatalos helyen megalázóan dobják vissza iratainkat, figyelmen kívül  hagyva emberi méltóságunkat. Ha napi szinten ilyen környezetben élünk, teljesen természetesnek vesszük azt. A téma összetett, viszont az első lépés, hogy felismerjük, hogy ez probléma, nem természetes és nem méltóságos.” – fejtette ki Antal Dalma Delia.

Sisak Imola rámutatott, tanult tehetetlenség ez a jelenség. „Megtanultuk, hogy nem avatkozunk be más dolgába, viszont az egymás iránti felelősséget gyakorolni kéne. Azzal, hogy elviselem szó nélkül, a bántalmazót erősítem a beteges magatartásban, egy szörnyeteget alakítunk ki magunk mellett, ha kitartóan, egyre nagyobb beletörődéssel elviseljük. Felerősítjük benne, hogy hatalmat gyakorolhat következmények nélkül. Meg kell tanuljunk merni valamit mondani toleranciával, figyelmességgel és szeretettel.” – részletezte a pszichológus.

Ambrus Izabella képviselő tájékoztatott az RMDSZ által kidolgozott törvényről, majd kiemelte az érintettek tájékoztatásának, illetve, személyes tapasztalatból kiindulva, a bántalmazott támogatásának fontosságát.

Végül a menhelyről és a tanácsadás lényegéről beszélt Sisak Imola: „a menhelyre, a tanácsadásra az megy, aki nem tudja saját magát megvédeni. Itt a cél az, hogy felismerje, hogy önmagában hol van az erő, a forrás, ami segít neki lépni. Fontos cél, hogy kinyitsuk a látásukat, hogy olyan megoldásokat érjen el, amit magától nem látott volna. A tanácsadás arról szól, hogy az illető megismerje magát, hogy megértse, fontos megtartani a méltóságát. Közben feltesszük együtt a kérdést, hogy miért marad abban a helyzetben. Megpróbáljuk megtanítani nekik, hogy értékeljék magukat. A tanácskozáson megtanítjuk, hogy mit jelent a tisztelet. Az eredmények nagyon kicsik, de gyógyulnak, elmennek, segítséget kérnek, és ha kapnak, az számukra erőforrás lehet.”

Végül Tóásó Imelda zárta a beszélgetést, felkérve mindenkit arra, hogy tegyenek javaslatokat törvénymódosításra, mivel Ambrus Izabella képviselő mindezt továbbítja az RMDSZ-frakciónak, így nagy eséllyel belefoglalhatják a Szövetség törvénytervezetébe.

A menhely és a tanácsadási program támogatói: Swiss Interchurch Association – Svájc, Brot Für Die Welt – Németország. Elérhetőség: telefonszám – 0040268471347, email – familiifaraviolenta@yahoo.com.