V. Hagyomány Ünnep első napja az Evangélikus Egyház egyegyházmegyei közgyűlével kezdődött. Kirsch Gábor Ferenc, az RMDSZ Brassó megyei szervezetének elnöke felszólalásában elsősorban háláját fejezte ki a közösség támogatásáért, amelynek köszönhetően a 2024–2025-ös választási ciklusban újra megerősödhetett a magyar érdekképviselet Brassó megyében. Mint elmondta, az elmúlt időszakban elért eredmények – három megyei tanácsos, két polgármester, öt alpolgármester és negyvenhét tanácsos – mind olyan személyek akik munkájukkal, akik a közösség szolgálatára vállalkoztak. Hangsúlyozta, hogy a közösségi lét egyszerre áldás és felelősség, s bár a feladatok sokasága gyakran túlterhelő, a tét nagy: ha a magyar közösség nem vállalja saját érdekeinek képviseletét, azt más nem fogja megtenni helyette.

Beszéde második felében Kirsch Gábor arra buzdította a jelenlévő presbitereket, hogy erkölcsi és lelki tekintélyük révén bátrabban kapcsolódjanak be a közéleti munkába, különösen az RMDSZ-en belül. Kiemelte: példamutató, szolgáló szemléletre van szükség, olyan közösségi emberekre, akik nemcsak szavakkal, hanem tettekkel is alakítják a jövőt. A fiatal generáció nevelését is kulcskérdésnek nevezte: olyan politikusokra van szükség, akik hivatásként, nem pedig haszonszerzésként tekintenek a közéletre.

Zárásként az egyház példamutató szerepét emelte ki, amely évszázadokon át megtartotta a közösséget hitében, nyelvében és kultúrájában. „Legyen hát a presbiterek szolgálata nemcsak a templomban, hanem azon kívül is – ott, ahol a közösség jövője eldől” – fogalmazott.

A V. Hagyományok Ünnepének egyik kiemelkedő pillanata volt a lelkészszentelési istentisztelet Pürkerecen, amelyen ünnepi beszédet mondott Kirsch Gábor Ferenc, Brassó megyei RMDSZ-elnök. Felszólalásában mély tisztelettel szólt az újonnan felszentelt lelkészekről, akiket nemcsak lelki vezetőknek, hanem a közösség megmaradásáért elhivatott szolgálóknak nevezett. Kiemelte: „a lelkész jelenléte túlmutat a templom falain – ott van a legszebb és legnehezebb pillanatokban is,” így segítve nemcsak az egyház, de az egész magyar közösség megtartását.

Kirsch Gábor beszédében hangsúlyozta: a hagyományaink és egyházi életünk elválaszthatatlanul összefonódnak – hit, magyarságtudat, néptánc, zene, kézművesség és az otthonos ízek együtt formálják közösségi identitásunkat. A szórványban élő magyarság számára különösen fontos ez az egység, amelyet egyházak, civil szervezetek, iskolák és vállalkozók együttműködése tart életben. Zárszavában, arra buzdított: „maradjunk együtt, dolgozzunk együtt, hitben, szeretetben, békében, közösségben. Gratulálok Végh Nimródnak, Bandi Attilának, Erzse Zsoltnak, Kajcsa Lórántnak és Borháci Dávidnak! Isten kísérje útjukat, és segítse őket munkájukban!”

A Hagyományok Ünnepe keretében az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület oklevéllel ismerte el a Mátka Néptáncegyüttes áldozatos munkáját, melyet Kirsch Gábor Ferenc, az RMDSZ Brassó megyei szervezetének elnöke méltatott ünnepi beszédében. Hangsúlyozta: a Mátka nem csupán egy táncegyüttes, hanem egy éltető közösségi erő, amely a magyar népi hagyományok hiteles továbbadását, a generációkat összekötő kapocs megerősítését és a kulturális értékek élő megélését szolgálja. Kiemelte az alapítók hármas küldetését – hagyományőrzés, értékközpontú szórakoztatás és közösségépítés –, valamint azt, hogy a Mátka ma már négy korcsoportban működik, valódi „Mátka családként.”

Kirsch Gábor méltatta a csoportot működtető lelkes szakemberek munkáját is: Koszta Enikőt, a Mátka vezetőjét, valamint az oktatókat – Ráduly Sándort, Ráduly Zsuzsannát és Ráduly Gyopárt –, akik tudásukkal, szívükkel-lelkükkel formálják a közösséget. Mint fogalmazott, a Mátka jelenléte nem csupán helyi szinten meghatározó: fellépéseikkel templomi ünnepségeket, nemzeti eseményeket, hazai és nemzetközi fesztiválokat egyaránt gazdagítanak. „A Mátka egy éltető közösség, ahol a tánc és az ének nem csupán előadás, hanem a megmaradás és az összetartozás záloga” – zárta gondolatait Kirsch Gábor.

A háromnapos ünnep zárásaként Pürkerecen emléktáblát avattunk, közösen idézve fel múltunk nagy pillanatait. Az eseményen Kirsch Gábor Ferenc, a Brassó megyei RMDSZ elnöke emlékeztetett: „Közös emlékezete nélkül nincs jövője egyetlen közösségnek sem.”

Az ünnep méltó lezárása volt ez a pillanat, ahol a múlt tisztelete és a jövő építése kéz a kézben jelent meg. Három nap – három közösségi tanúságtétel a hitről, a szolgálatról és az összetartozásról.

Fotó: Hagyományünnep esemény és Brassói Evangélikus-Lutheránus Egyházközség Facebook oldala

Mátka Néptáncegyüttes teljes méltatása

A Mátka Néptánccsoport 2016-ban alakult meg a Brassói Evangélikus-Lutheránus Egyházközség égisze alatt. Megálmodói és alapítói hármas küldetést fogalmaztak meg: az autentikus népzene, néptánc és népdalok közvetítésével a magyar népi hagyományok ápolása és továbbadása; a gyermekek és fiatalok számára tartalmas, értékközpontú szórakozási lehetőségek megteremtése; valamint a generációkat összekötő közösségépítés.

Kezdetben az általános és középiskolás korosztály megszólítása volt a fő cél, azonban a Mátka hívó szava hamar túlnőtt eredeti keretein. Az érdeklődők körének folyamatos bővülése nyomán hamarosan négy különálló korcsoport szerinti csoportban folyt az oktatás: az Apró Mátka a legkisebbeket, a Kis Mátka az alsó tagozatosokat, a Nagy Mátka a nagyobb diákokat gyűjtötte közösségbe, míg a lelkes szülői kezdeményezésre megalakult Vén Mátka már a felnőttek számára is lehetőséget teremtett a néptánc örömteli elsajátítására. Így jött létre a mai értelemben vett Mátka család – egy valódi közösség, ahol a tánc és ének áthidalja a generációk közötti távolságokat, és összefonja a múltat a jövővel.

A néptánccsoport mellett 2017-ben megalakult a Mátka Népdalcsoport is, amely az autentikus magyar népdalok megtanulására, előadására és népszerűsítésére vállalkozott. Repertoárját gazdagítják az egyházi év ünnepeinek és időszakainak szakrális énekei, ezzel is erősítve a hit és hagyomány összefonódását. A Mátka programjai között időszakosan népi hangszeres képzések is helyet kapnak, amelyek még teljesebbé teszik a közösségi élményt és a hagyományos kultúra átörökítését.

Megalakulása óta a Mátka Néptánc- és Népdalcsoport számos hazai és nemzetközi turnén vett részt, ahol méltón képviselte nemcsak közösségét, hanem Bracaságot is. Rendszeresen jelen vannak különféle táborokban, ünnepségeken, vallási és nemzeti jeles napokon, fellépéseik méltó díszei az egyházi és világi eseményeknek egyaránt. Tevékenységük messze túlmutat a színpadon: a magyar népi kultúra élő forrásává váltak, amelyből újabb és újabb nemzedékek meríthetnek.

A Mátka Néptánc- és Népdalcsoport szakmai irányítását Koszta Enikő odaadó és elhivatott vezetésével végzi, míg az oktatói munkát a néptáncban és népművészetben tapasztalt Ráduly Sándor, Ráduly Zsuzsanna és Ráduly Gyopár látják el, akik munkájukkal nem csupán tanítanak, hanem példát is mutatnak: miként lehet szívvel-lélekkel, közösségben élni és alkotni.

A Mátka nem csupán egy tánccsoport. A Mátka egy lelkes, éltető közösség, ahol a hagyomány nemcsak múltidézés, hanem mindennapi valóság – öröm, érték és otthon.

Fotó: Mátka Néptánccsoport Facebook oldal